Időjárási alapjelenségek és légköri folyamatok!

Számos nép, mint az angol és a japán is, imád az időjárásról beszélgetni, s nyelvükben számos erre vonatkozó kifejezés is található, mint az „under the weather” – ami az időjárás miatti nyomottságra utal, és a nem közvetlenül időjárással kapcsolatos japán „kaze wo hiku” (húzza a szelet = meg van fázva)
Mielőtt azonban kitérnék az alapjelenségekre, tisztáznunk kell, mi is az időjárás? Talán úgy fogalmazhatnék, hogy a Föld legalsó rétegében lejátszódó légköri folyamatokat illethetnénk eme névvel. Gyűjtőfogalom, amelyet több tényező alkot, befolyásol, és mozgásban tart. Ezek: a hőmérséklet, a szél (annak iránya, nagysága), páratartalom, légnyomás és felhőzet.


Hőmérséklet

Már általános iskolában megtanulhattuk, hogy a Nap sugarai felmelegítik a Föld felszínét, és innen visszaverődve melegíti fel a levegőt. Mérése Celsius fokban történik, de használatos még a Farenheit fok is, többnyire Észak-Amerikában. Két méterrel a Föld felszín felett mérik, árnyékos helyen, lehetőleg egy erre a célra kialakított kis hőmérő házikóban.


Szél

Az alsóbb rétegek állandóan mozgásban vannak, amelynek energiáit ugyancsak a nap adja. “A fölmelegedő levegő kitágul és felemelkedik, nyomása tehát csökken. A felszálló légtömegek helyét a szomszédos sűrűbb, hidegebb légtömegek foglalják el - ezt nevezzük szélnek” - írja a Természet ABC-je című könyv. Persze számos más tényező is közrejátszik, mint például a Föld felszíne. A szélnek mérhetjük az irányát, sebességét, a széllökések nagyságát. Általában km/h-ban, m/s-ban vagy Beaufort skálán adhatjuk meg ennek értékét. Ez utóbbi leginkább a hajózásban használatos.


Páratartalom

A légkör nedvességtartamát jelenti, amelyet százalékosan adunk meg. A nap az óceánok, tengerek stb, felszínét felmelegítve apró vízcseppek emelkednek fel, majd odafent visszahűlve lecsapódnak ismét, és csapadék formájában visszajut a talajra.


Légnyomás

Már beszéltem arról, hogy a melegebb levegőnek kisebb, a hidegnek pedig magasabb a nyomása, amit tulajdonképpen maga a légtömeg súlya okoz. Természetesen ennek súlya a magasság növekedésével is exponenciálisan csökken, így ha egy adott hely légnyomási adatairól beszélünk, nagyban befolyásolja azt annak a tengerszinttől mért magassága is. A térképeken légnyomás vonalakkal jelzünk egy-egy azonos nagyságú területet.


Felhőzet

Most nem írnék hely hiánya miatt a különböző felhő fajtákról, a cirrusokról, cumulusokról, de mint mindent, az ember megpróbálja mérni a felhőtakaró kiterjedését is, mégpedig úgy, hogy az eget képzeletben nyolc részre osztják, és ez alapján próbálják megbecsülni, az ég hány nyolcad részét foglalják felhők. Ez az oka.

Földünk csodálatos, önfenntartó rendszere gondoskodik arról, hogy a növényeink, amelyek ellátnak bennünket oxigénnel, táplálékkal. Vigyázzunk hát rá, mert ez az otthonunk, s csak ez az egy van nekünk!